Pro-Feed aktuális - határszemle Bács-Kiskun megyében (2021. április 8.)
Különlegesre sikerült soron következő határszemlénk, hiszen a Kujáni Tanyán és Somody Ferenc
birtokán csonthéjas gyümölcsösben jártunk, az időjárás változékonyságának „köszönhetően” pedig
vacogtunk hóviharban, vakoskodtunk porviharban, de délután a napsütést is élvezhettük Dusnoki
Csaba repce- és búza tábláján. A szakmai nap szervezésében segítségünkre volt a Magyar
Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Bács-Kiskun megyei Területi Szervezete.
Kecskemét környékén aznap hajnalban a hőmérséklet -10°C közelébe süllyedt, ami a jelentős károkat
okozott az éppen virágzó ültetvényekben. A virágok és a frissen kötött gyümölcsök vizsgálata után
sajnálattal állapítottuk meg, hogy a több helyen a virágok 80-100%-a elpusztult.
Az évek óta ismétlődő tavaszi
károk kapcsán átbeszéltük a stressz-élettan erre vonatkozó
ismeret anyagát, párhuzamot vontunk az aszály okozta élettani
változásokkal. Szó esett a nem-szerkezeti szénhidrátok szerepéről is. Egyes külföldi szakírók a
növények által létrehozott és fenntartott keményítő raktárak jelentőségét a következőkben látják:
- a metabolikus (energia-termelő) folyamatok működését teszik lehetővé (alapanyagok)
- szerves vegyületek (pl. szerves savak, enzimek, hormonok) szintéziséhez szénvázat
biztosítanak
- fontos szerepük van a növényen belüli szállítási folyamatokban, illetve a növényi szervek
közötti szerves anyag átcsoportosításban
- segítik az ozmotikus egyensúly védelmét és fenntartását
- a növény általuk biztosítja az őt támogató szimbionta, asszociatív és endofita szervezetek
ellátását
A fás szárú növények, pozitív szénmérleg esetén, azaz amikor a megkötött szén (CO2) mennyisége
meghaladja a légzéssel kibocsátott szén (CO2) mennyiségét, folyamatosan állítanak elő tartalék
keményítőt. Ezt minden növényi részben képesek elraktározni, de a gyümölcsfák elsősorban a
vastagabb gyökerekben, a törzsben és a vázágakban képezik a jelentősebb raktárakat. A szerves
vegyületek előállításához azután vegyesen használják a frissen megkötött és a raktározott/mobilizált
szenet. Ideális környezeti feltételek mellett kisebb, míg káros környezeti hatások (stressz) esetén
nagyobb a raktározott keményítőből nyert szén aránya.
Fagy idején a fák sejtnedveik
töményítésével, azaz szerves anyagok (pl.
cukrok vagy aminosavak és ún. anti-freeze
fehérjék) oldatba vitelével növelik meg a
sejtek és a szövetek fagyállóságát. A virágok
védelmében végzett kezelések (pl. füstölés,
fagyvédelmi öntözés/permetezés,
légkeverés) hatékonysága tehát növelhető,
ha a növények önvédelmi rendszere is jól
működik. Ehhez arra van szükség, hogy az a
keményítő raktárait megfelelő időben és
mértékben feltölthesse (ennek ideje az előző
év nyár közepe és a lomb színesedése között van), illetve virágzás idején a keményítő bontásához,
oldatba viteléhez szükséges enzimei működjenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy július közepe és
október vége között egészségesen kell tartani a lombozatot, meg kell akadályozni a korai
lombhullást, és biztosítani kell a cukor(foto)szintézis zavartalan működését.
Közvetlenül a várható fagyok előtt érdemes a keményítő bontó enzimek képződésének
támogatására szabad aktív aminosav tartalmú készítménnyel (3 l/ha Terra-sorb foliar) permetezni a
virágokat. Ugyancsak megelőző jelleggel, a fagykár mérséklésére alkalmazhatóak a szilícium tartalmú
készítmények (pl. 2 l/ha Armurox), mert a szilícium felvétele aktiválja a sejtek membránvédelmi
mechanizmusát: a megtermékenyítés után, a kis gyümölcsökben zajló sejtosztódás idején beépül a
sejtfalba és szilárdítja azt, illetve hatására a sejtekben megnő
a cukor, a prolin és a vízoldható fehérje tartalom – azaz
csökken a sejtnedvek fagyáspontja.
A szakmai nap második részében őszi káposztarepcében és
egy őszi búzában beszéltünk a növények kora tavaszi
fejlődéséről, illetve az őket érő káros környezeti hatásokról
(stressz faktorokról). Az éjszakai és reggeli fagyok, a sokszor
viharos erejű szél és a hetek óta tartó aszály gátolja a
növekedést és az éppen zajló élettani folyamatokat:
a repcében a fiatal levelek kiterülése és a télen
megcsappant keményítő raktárak feltöltése zajlik,
hogy a virágzás energia igényét fedezni lehessen (az
ún. forrás korlátozott növényeknél a termelő
kapacitás és –teljesítmény növelése a cél)
a búzában a szár megnyúlása zajlik, a felvágott növények mára már 2-3 nóduszosak, azaz a
kalászkákon a virágok differenciálódnak, ami a padkánkénti szemek számát fogja
meghatározni – 4. terméselem (az ún. elnyelő korlátozott növényeknél a termésképletek
számának maximalizálása és megtartása a cél)
TECHNOLÓGIAI JAVASLAT: A nagy napi hőmérséklet különbségek (ill. fagy) és a folyamatos légmozgás
megléte esetén a növények vészreakció fázisának oldása a cél, azaz aminosav raktárainak feltöltése.
Ehhez két hetente 3 l/ha Terra-sorb foliar kezelést javasolunk, illetve repcében a virágzás második
hetétől 1 l/ha Terra-sorb complex + 1 l/ha AminoQuelant Ca kezelést (a fotoszintézis támogatására
komplett mikroelem sor, illetve a csíratömlő sejtmembránjának stabilizálására aminosav kelatizált,
tehát azonnal hasznosuló kálcium)