Pro-Feed aktuális - határszemle Bács-Kiskun megyében (2021. április 8.)

Különlegesre sikerült soron következő határszemlénk, hiszen a Kujáni Tanyán és Somody Ferenc birtokán csonthéjas gyümölcsösben jártunk, az időjárás változékonyságának „köszönhetően” pedig vacogtunk hóviharban, vakoskodtunk porviharban, de délután a napsütést is élvezhettük Dusnoki Csaba repce- és búza tábláján. A szakmai nap szervezésében segítségünkre volt a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Bács-Kiskun megyei Területi Szervezete. Kecskemét környékén aznap hajnalban a hőmérséklet -10°C közelébe süllyedt, ami a jelentős károkat okozott az éppen virágzó ültetvényekben. A virágok és a frissen kötött gyümölcsök vizsgálata után sajnálattal állapítottuk meg, hogy a több helyen a virágok 80-100%-a elpusztult. Az évek óta ismétlődő tavaszi károk kapcsán átbeszéltük a stressz-élettan erre vonatkozó ismeret anyagát, párhuzamot vontunk az aszály okozta élettani változásokkal. Szó esett a nem-szerkezeti szénhidrátok szerepéről is. Egyes külföldi szakírók a növények által létrehozott és fenntartott keményítő raktárak jelentőségét a következőkben látják:

1. a metabolikus (energia-termelő) folyamatok működését teszik lehetővé (alapanyagok)
2. szerves vegyületek (pl. szerves savak, enzimek, hormonok) szintéziséhez szénvázat biztosítanak
3. fontos szerepük van a növényen belüli szállítási folyamatokban, illetve a növényi szervek közötti szerves anyag átcsoportosításban
4. segítik az ozmotikus egyensúly védelmét és fenntartását
5. a növény általuk biztosítja az őt támogató szimbionta, asszociatív és endofita szervezetek ellátását A fás szárú növények, pozitív szénmérleg esetén, azaz amikor a megkötött szén (CO2) mennyisége meghaladja a légzéssel kibocsátott szén (CO2) mennyiségét, folyamatosan állítanak elő tartalék keményítőt. Ezt minden növényi részben képesek elraktározni, de a gyümölcsfák elsősorban a vastagabb gyökerekben, a törzsben és a vázágakban képezik a jelentősebb raktárakat. A szerves vegyületek előállításához azután vegyesen használják a frissen megkötött és a raktározott/mobilizált szenet. Ideális környezeti feltételek mellett kisebb, míg káros környezeti hatások (stressz) esetén nagyobb a raktározott keményítőből nyert szén aránya. Fagy idején a fák sejtnedveik töményítésével, azaz szerves anyagok (pl. cukrok vagy aminosavak és ún. anti-freeze fehérjék) oldatba vitelével növelik meg a sejtek és a szövetek fagyállóságát. A virágok védelmében végzett kezelések (pl. füstölés, fagyvédelmi öntözés/permetezés, légkeverés) hatékonysága tehát növelhető, ha a növények önvédelmi rendszere is jól működik. Ehhez arra van szükség, hogy az a keményítő raktárait megfelelő időben és mértékben feltölthesse (ennek ideje az előző év nyár közepe és a lomb színesedése között van), illetve virágzás idején a keményítő bontásához, oldatba viteléhez szükséges enzimei működjenek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy július közepe és október vége között egészségesen kell tartani a lombozatot, meg kell akadályozni a korai lombhullást, és biztosítani kell a cukor(foto)szintézis zavartalan működését. Közvetlenül a várható fagyok előtt érdemes a keményítő bontó enzimek képződésének támogatására szabad aktív aminosav tartalmú készítménnyel (3 l/ha Terra-sorb foliar) permetezni a virágokat. Ugyancsak megelőző jelleggel, a fagykár mérséklésére alkalmazhatóak a szilícium tartalmú készítmények (pl. 2 l/ha Armurox), mert a szilícium felvétele aktiválja a sejtek membránvédelmi mechanizmusát: a megtermékenyítés után, a kis gyümölcsökben zajló sejtosztódás idején beépül a sejtfalba és szilárdítja azt, illetve hatására a sejtekben megnő a cukor, a prolin és a vízoldható fehérje tartalom – azaz csökken a sejtnedvek fagyáspontja. A szakmai nap második részében őszi káposztarepcében és egy őszi búzában beszéltünk a növények kora tavaszi fejlődéséről, illetve az őket érő káros környezeti hatásokról (stressz faktorokról). Az éjszakai és reggeli fagyok, a sokszor viharos erejű szél és a hetek óta tartó aszály gátolja a növekedést és az éppen zajló élettani folyamatokat:  a repcében a fiatal levelek kiterülése és a télen megcsappant keményítő raktárak feltöltése zajlik, hogy a virágzás energia igényét fedezni lehessen (az ún. forrás korlátozott növényeknél a termelő kapacitás és –teljesítmény növelése a cél)  a búzában a szár megnyúlása zajlik, a felvágott növények mára már 2-3 nóduszosak, azaz a kalászkákon a virágok differenciálódnak, ami a padkánkénti szemek számát fogja meghatározni – 4. terméselem (az ún. elnyelő korlátozott növényeknél a termésképletek számának maximalizálása és megtartása a cél) TECHNOLÓGIAI JAVASLAT: A nagy napi hőmérséklet különbségek (ill. fagy) és a folyamatos légmozgás megléte esetén a növények vészreakció fázisának oldása a cél, azaz aminosav raktárainak feltöltése. Ehhez két hetente 3 l/ha Terra-sorb foliar kezelést javasolunk, illetve repcében a virágzás második hetétől 1 l/ha Terra-sorb complex + 1 l/ha AminoQuelant Ca kezelést (a fotoszintézis támogatására komplett mikroelem sor, illetve a csíratömlő sejtmembránjának stabilizálására aminosav kelatizált, tehát azonnal hasznosuló kálcium)